Pár gondolat mentálhigiénés szakember szemével

A koronavírus hatása a mentális egészségre

Az utóbbi egy évben, a nyár egyes időszakai kivételével a hírekben a főszerep az új típusú koronavírusé. Rengeteg statisztikát találunk arról (szinte el sem tudjuk ezeket kerülni), hogy hány fő hunyt el és arról is, hogy éppen hány embert oltottak be. Arról azonban sokkal nehezebb statisztikát készíteni, hogy minden bizonnyal a nagy többség mentális egészsége hogyan károsodott az utóbbi több mint egy évben.

Merjünk gyengék lenni!

Mielőtt belemélyednénk, milyen módon van és volt hatással a mentális egészségünkre a COVID-19, ki szeretnénk jelenteni, hogy az semmilyen értelemben nem szégyellni való, hogy valaki nehezen éli meg ezt az időszakot. Sőt, hosszú távon azok tudják jobban kezelni a mentális problémáikat, akik nemcsak elismerik azok létét, hanem aktívan segítséget is kérnek a helyén kezelésükben. Míg ebben természetesen nagy szerep jut a családtagoknak, a barátoknak és közeli ismerősöknek, senki nem tud olyan hatékonyan segíteni, mint egy professzionális, tapasztalt mentálhigiénés szakember. Az is komoly lelkierőre vall, ha képesek vagyunk elismerni, hogy segítségre van szükségünk és lépni tudunk ez ügyben.

A munkahely elvesztése, átalakulása és a bizonytalanság

A statisztikákból elsőre talán nem egyértelmű, de rengetegen vesztették el egyik napról a másikra a megélhetésüket. A turizmusban és vendéglátásban dolgozók közül például, akik az ország dolgozóinak közel 10%-át adták, rengetegen egyik napról a másikra vesztették el a munkahelyüket. Mások alacsonyabb fizetésért voltak kénytelenek kellemetlenebb munkát végezni.

Rengetegen voltak kénytelenek home office-ra átállni, amely kétségtelen előnyei (pl. az ingázással, munkába járással töltött idő megszűnése) mellett tovább fokozta az otthon, négy fal közé "zártan" eltöltött időt és elképesztően egybemosta a személyes és a munkával töltött teret, amely szintén nagyon káros lehet mentálhigiénés szempontból.

Akik munkájában pedig nem álltak be ilyen radikális változások, azoknak is sokszor az életük része lett a bizonytalanság. "Létezni fog a munkahelyem három hónap múlva? És fél év vagy egy év múlva?"

Az aggodalom sajnos jogos, és fontos az ezzel járó érzésekkel foglalkozni.

Beragadva az online világba

Az utóbbi évtizedekben valószínűleg soha nem volt olyan időszak, hogy az aktuális szabályozások, rendeletek, amelyek akár napi szinten változtak, ilyen közvetlenül befolyásolták volna az életünket. Emellett a világjárvánnyal kapcsolatos hírek, elméletek, jövőképek, jóslatok mindenkit rendkívül foglalkoztatnak, hiszen ezektől függ, hogy mi a jó megoldás: városban maradni vagy vidékre költözni, munkahelyet váltani, megszervezni vagy lemondani a találkozókat - vagy még banálisabban: otthon maradni vagy kimenni sétálni.

Ilyen helyzetben rendkívül logikusabb lépés gyakran, akár naponta többször figyelni a híreket és az eseményeket, hiszen ettől függhet, hogy hol kell maszkot hordanunk, kimehetünk-e ez utcára este 8 után, bevásárolhatunk-e délelőtt 10 órakor, stb.

De az online található hírek között rengeteg a szenzációhajhász, a legerősebb érzelmeket kiváltó (düh, szomorúság, harag, stb.), tudományosan megalapozatlan vagy nem bizonyított, sőt, akár szándékosan félreinformáló is.

Az utóbbi egy évben, amikor (kényszerűen) az online térben és a közösségi médiában eltöltött idő sokaknak jelentősen megnövekedett, egy valóban megváltozott világban nagyon könnyű negatív világképet kialakítani és egyedül érezni magunkat.

Az egyedüllét és a megváltozott kapcsolatok

Az utóbbi egy évben sokkal nehezebb volt a meglévő kapcsolatokat fenntartani és újakat kialakítani. Ettől a szociális, extrovertált sok esetben jobban szenvedhetnek, de ez az introvertáltaknak sem paradicsom.

Bár a telefon- és videóhívások és találkozások enyhít(het)ik a személyes találkozások hiányát, a legtöbbek számára közel sem pótolják azokat. Nagyon nehéz új emberi kapcsolatokat kialakítani, legyen szó ismerősi viszonyokról, barátokságokról vagy romantikus partner, a "nagy Ő" megtalálásáról. De ezt nem azt jelenti, hogy be kell gubóznunk a négy fal közé, hanem azt, hogy ha egyedül nem megy, érdemes segítséget kérnünk és mindent kihozni a jelenlegi helyzetből.

Akik pedig közösen néznek szembe a korlátozásokkal és nehézségekkel, szintén új helyzetben találták magukat, amellyel sokaknak nagyon nehéz volt megbirkózni, sok kapcsolat és házasság bomlott fel.

Éljük meg az érzéseinket!

Amikor naponta több száz halálesetről, lakó- és munkahelyek elvesztéséről hallunk, könnyű azt képzelni, hogy ha az alapvető szükségleteink ki vannak elégítve, akkor nem szabad panaszkodnunk. Ez a mentálhigiéné szempontjából abszolút nem állja meg a helyét. Mindnyájan máshogyan reagálunk egy nehéz helyzetre, és a szubjektív érzéseink rendkívül fontosak, ezeket sem elhanyagolni, sem elbagatellizálni nem szabad.

2021 Révi Erik

https://www.facebook.com/massagefactorybudapest